Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gábeli György emlékére

gabeli-gyorgy_v.jpg

Gábeli György emlékére

 

December harmincadika egy átlagos szombati napnak indult, amikor megcsörrent a telefon. Egy kertbarát hívott a szomorú hírrel, meghalt Gábeli Gyuri. A levegő és az idő hirtelen megállt körülöttem és nem hittem el, amit akkor közölt velem. Az első gondolatom az volt, ez nem lehet, itt valami felreértés történt. Hiszen karácsony előtt még együtt ünnepeltünk a kertbarátok évzáróján. Este viszont jött a megerősítés, Gyuri felesége értesített bennünket a szomorú valóságról.

Gábeli György 1951. december 18-án Pilisvörösváron született. Édesanyja kezdetben az ásványbányában dolgozott. Amikor a leépítések megkezdődtek a bányában, a nőket bocsátották el először, így az ő édesanyja is az elbocsátottak sorsára jutott. A megélhetésükhöz dolgoznia kellett, így a férjének segített a munkában, aki kőművesként dolgozott. Hat gyermekük született, közülük három csecsemőkorban elhunyt. Gyuri két testvérével sok időt töltött a nagyszülőknél, akiknek volt egy kis szőlőjük. Ekkor még nem ragadta magával a szőlőművelés szeretete. Az általános iskoláit Pilisvörösváron végezte, majd asztalosnak tanult. 1 évi asztalosmunka után 2 évig töltötte katonai szolgálatait, majd újra Pesten dolgozott asztalosként. A nagyváros nem vonzotta, így került Pilisborosjenőre, ahol a sors az útjába sodort egy kedves fiatal lányt. Az asztalosműhely éppen Juciék szomszédságában üzemelt, ahol először találkoztak. A találkozókból életre szóló összetartozás született, hiszen 40 évig osztották meg egymással az öröm és bánat könnyeit. Mindig büszkén mesélt 2 gyermekéről, valamint határtalan izgalommal várta unokái megszületését.

A szőlészet csak később került Gyuri látókörébe. A barátai vitték fel a szőlőtőkék közé, ahol kezdetben csak nézegette a katonás rendben álló sorokat. Az egyik ilyen találkozás azonban döntőnek bizonyult és magával ragadta őt a szőlőművelés, a borászat művészete. Az évek során ő is művésszé vált, keményen dolgozott és tanult, hogy tökéletesítse a borait. A kertbarátok minden évben jártak hozzá szüretelni és csak a tökéletes fürtök kerülhettek a puttonyba. Hihetetlen adottsága volt a mosolya, nyitottsága, mely minden helyzetben magával ragadta a hallgatóságát. Sugárzott belőle a tenni akarás. Megtanította nekünk is, csak a hibátlan alapanyagból készülhet a kiváló bor. Évek óta tevékenykedett a kertbarátok borversenyén a zsűri elnökeként. A kertbarátoknak tartott szakmai előadásait is számos hallgató követte nagy figyelemmel. Hasznos tanácsokkal, apró finomításokkal segítette az érdeklődőket az egyre jobb minőségű borok elkészítésében. A kertbarátok évzáró rendezvényén is együtt kóstoltuk a borokat, mindenkihez volt egy dicsérő szava. Kiemelte a bor erényeit, de segített a hibák orvoslásában is. Így születhettek évről évre aranyérmes borok a kertbarátok borversenyeinek alkalmával. Ezeken a rendezvényeken mi is megtapasztalhattuk, milyen csodálatos borok kerülnek ki keze alól. Csillogó szemmel figyelte, milyen véleményt alkotunk a nedűről. Mikor megemlítettük, hogy ismét csodát tett a segítségünkkel leszüretelt szőlővel, a rá jellemző szerénységgel elárulta, hogy idén ezzel az Irsai Olivér borával aranyérmes lett a Mecseknádasdon megrendezett Magyarországi Németek 10. Országos Borversenyén, valamint ő büszkélkedhet a leghatékonyabb pince különdíjával is.

Idő előtt egy nagyszerű embert és barátot veszítettünk el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg ember Gyuri temetésén, akik még egyszer utoljára találkozni és elbúcsúzni szerettek volna tőle. Hatalmas űr maradt utána, de egy darabka Gyuriból mindig velünk marad, mert azt a tudást, amit ő adott át soha nem veheti el tőlünk senki.

Gyuri nyugodj békében! Búcsúzom tőled a kertbarátok nevében is: Gemela Elvira